udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
145
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-145
Névmutató:
László Noémi
1996. május 4.
Az árkosi kastélyban találkoztak a fiatal írók, meghallgatták Borcsa János előadását, végül nem dőlt el, hogy az összegyűltek nemzedéket alkotnak, vagy csak csoportot. A vita arról is zajlott, hogy érdemes-e hagyományos megközelítésben értékelni a műveket, amikor valójában már sem a szerző, sem a mű nem érdekes, csak az olvasat. Máj. 4-én Sepsiszentgyörgyön Bencze Annamária, Balázs Imre József, Fekete Vince, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Kelemen Hunor, Lakatos Mihály, László Noémi, Lövétei Lázár László, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond, Sántha Attila és Simon Attila verseit, prózai írásait hallgatta meg a közönség, a szerzők tolmácsolásában. A vitában szó esett a vihart kavart transzközépről. Főideológusa szerint: "A transzközép megvédi a zember mundérjának becsületét", mivel "a transzközepet a zember érdekli". Másnap Sántha Attila Árkoson tartott előadást a posztmagyarról. A posztmagyar nem egyszerűen posztmodern, mivel "saját körön belül" próbál túllépni a rendszeren, mely nagy eszmét feltételez. Az új magyar nyelvfilozófiai irányzatként jelentkező posztmagyar szerint semmi sem biztos, az egyetlen dolog a kommunikáció s a nyelv, bár erre nem alkalmas, mégis létezik. /Kinde Annamária: Írótalálkozó Árkoson. A "zember" mundérja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./1997. szeptember 3.
Az egységes vagy két/séges magyar irodalom alcímet viselte a júl. 28-a és aug. 3-a között Parajdon, a József Attila Tudományegyetem /Szeged/ magyar tanszéke által szervezett irodalmi tanulmányi tábor Határon címmel. A tábor részét képezi a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a szegedi egyetem magyar tanszékei közötti együttműködésnek, amely a kortárs magyar irodalom elméleti igényű és történeti megalapozottságú kutatására irányul. Vajon leépült vagy felépült az összmagyar irodalom, tették fel a konferencián a kérdést. Szükségesnek látszik egy új kanonizációs stratégiának a közös kidolgozása, amely lehetővé teszi a szóértést. Első szinten az archaikusabb erdélyi magyar irodalom és a töredezettebb, gondolatibb "pannon"-magyar irodalom egy szintre hozása szükséges. - Új felismerések születtek a hazai és magyarországi Sütő-recepció kanonizációs módszereiben, írta a táborozásról szóló beszámolójában az egyik előadó, Kisgyörgy Réka. A meghívott előadók között volt Bréda Ferenc, Cs. Gyimesi Éva, Farkas Zsolt, Kisgyörgy Réka, Odorics Ferenc. A meghívott írók között főleg magyarországi modern, posztmodern írók voltak /Kemény István, Térey János, Kukorelly Endre például/, az erdélyiek között idősebbek és fiatalabbak is /Fekete Vince, Gergely Edit, Kányádi Sándor, Kelemen Hunor, Kovács András Ferenc, Király László, Láng Zsolt, László Noémi, Molnár Vilmos, Orbán János Dénes, Salat Levente, Szilágyi István, Szőcs Géza, Sántha Attila és Visky András/. A vitákban részt vettek a kolozsvári Collegium Transylvanicum diákjai is. - A trianoni szétszabdalás óta 2 milliós erdélyi magyarságról beszélünk. Mi lenne, ha nem e szüntelen generatív munka lenne az, amely az alkotás elengedhetetlen feltételének tartaná a magyar vagy nem magyar alkotói készenlétet? - tették fel a kérdést a táborban. Dr. Odorics Ferenc szegedi docens arról tájékoztatott, hogy a JATE-n az érdeklődés középpontjában a strukuralizmus-viták állnak. A posztmagyar játékos szó, mondta, olyan gondolkodásmódot kíván jelölni, amely túl van a modernen, de ezzel együtt ilyen szövegekkel való foglalatosságnak kíván jelzője lenni. Először Árkoson rendeztek irodalomtudományi tábort, Parajdot, a második tábort a folytonosság jellemzi. /Kisgyörgy Réka: Az egységes vagy két/séges magyar irodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1999. december 13.
Dec. 10-én Kolozsváron tartotta felolvasóestjét Fekete Vince költő, a Helikon rovatának /Serény Múmia/ és a Székelyföld (Csíkszereda) folyóirat egyik szerkesztője, akinek eddig két kötete jelent meg. Legfőbb sajátosságaként a humort említik. Fekete Vince felolvasta stílusparódiáit - Sántha Attilát, László Noémit, Orbán János Dénest adaptálva. Fekete Vince vallomása szerint voltaképpen hadilábon áll a posztmodernnel. /Szakács Zsuzsanna: Parázskönyv tekercsek, avagy a parázs(könyv) vita. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2000. augusztus 30.
A Tilos Alapítvány TILOS 2000 programja keretében augusztus 31.- szeptember 3. között ifjúsági írótalálkozót szervez Csíkszeredában. A meghívottak a Romániában hivatalosan jegyzett 17 nemzeti kisebbség anyanyelvén író 35 évnél fiatalabb alkotói közül kerültek ki. A résztvevők találkoznak a helyi alkotókkal, szakmai megbeszélések, vitaestek lesznek, bemutatják az írókat, továbbá megismerkedhetik Csíkszeredát és környékét. A találkozón a romániai magyar írókat Gáll Attila, László Noémi, Nagy Zsolt és Szonda Szabolcs képviseli. A rendezvény további meghívottjai között van Kelemen Hunor államtitkár, Zsehránszky István, a Nemzeti Kisebbségi Igazgatóság vezetője, Láng Zsolt és Kovács András Ferenc, a Látó folyóirat szerkesztői. /Etnikumközi írótalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./2000. december 8.
Balázs Imre József esszéjében az utóbbi évek erdélyi magyar irodalmával foglalkozott. Szerinte az ″1994 és 1995 a fiatal irodalom olyan besűrűsödését jelenti Erdélyben, amilyent azelőtt is, azután is igencsak ritkán lehetett tapasztalni. 1994-ben jelent meg Vida Gábor, Jánk Károly és Demény Péter első kötete a Mentor Kiadónál, 1995-ben Kelemen Hunor verseskötete a Kriterionnál, illetve az Előretolt Helyőrség három év eleji száma után az első négy Helyőrség-könyv: az Orbán János Dénesé, a Sántha Attiláé, a László Noémié és a Fekete Vincéé.″ És ekkor látott napvilágot György Attila első könyve is Csíkszeredában. Vida és Jánk közelebb állnak a magyarországi irodalom egy visszafogottabb vonalához. Kelemen Hunor és László Noémi szintén ide sorolhatók. Demény Péter nem áll messze Orbán János Dénes vagy Varró Dániel néhány szövegétől, csak más hagyományhoz nyúl vissza, szinte kizárólagosan: a századelő heltais-sanzonos mentalitásához. Az Előretolt Helyőrség szerkesztői-szerzői (Orbán János Dénes, Sántha Attila, s a háttérben Fekete Vince) viszont nem kitalálják, megtervezik színreléptüket. Bedobnak a köztudatba egy fogalmat - a transzközepet -, amiről vitázni lehet, s amelyről "kikérik″ a szakma véleményét. A "szakma″ (többek között Cs. Gyimesi Éva és Berszán István) közli, hogy a transzközép egy jelentés nélküli szó, amely azonban a róla szóló beszédben jelenvalóként szimulálódik. Ezt a csoport azzal a logikával fordítja a szó javára, hogy "ha a transzközép olyasvalami, hogy a szakma is foglalkozik vele, akkor bizonyára nagyon fontos dolog″. - ″Igazából a posztmodern világ első komplex feltűnése ez a magyar irodalomban és körülötte. A posztmodern mentalitásnak, írásmódnak (amely igazából többes számban, írásmódoknak értendő) voltak már előzményei a magyar nyelvterületen, a posztmodern marketingtechnológiáknak és az explicit fogyasztói-szolgáltatói ideológiának viszont nem.″ A transzközép kiáltványok a saját újszerűségük, "világalapító″ gesztusuk legitimálása érdekében egészen más képet festenek a posztmodernről. Sántha Attila legelső kiáltványa például egyenesen a posztmodernre való nemet mondás gesztusából eredezteti a transzközépet: "Az antiposztmodern egyaránt modern- és posztmodern-ellenes, a posztmodernséget a modernitás záróakkordjaként értelmezi. A NEM szaltószabadságot nyújtó lázadása jelen esetben egyaránt irányul a modernitásnak az egymásba játszó mindkét véglete, a modern és a posztmodern ellen. Az irodalmi antiposztmodern egy időben veti el a Nagy Történet, illetve a Nagy Történet Hiányának mítoszait.″ Ezután a nemet mondó gesztus után nevezi el új néven az "antiposztmodern-t″ transzközépnek: "A kezdeti "nem" fölött lebegve, a transzközép többé nem tagad, territóriuma voltaképp a tagadáson túl kezdődik″. Sántha úgy tesz tehát, mintha a transzközéphez nem tartozna hozzá a tagadás, hiszen az, ami tagadott, még más néven neveztetett. - Később azután több interjúban és felolvasóesten elhangzott, hogy a transzközép egy blöff volt, egy fogalom, amely körül vitázni lehet. /Balázs Imre József Az erdélyi magyarirodalom neve. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./2001. január 6.
Dr. Cs. Gyímesi Évával, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorával készített interjút Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója az erdélyi magyar irodalom értékeléséről. A kilencvenes évek elején fiatal erdélyi magyar tollforgatók egy csoportja úgy vélte, hogy 1989 decemberével az erdélyi magyar irodalomban egy korszak lezárult. Megfogalmazták, hogy az erdélyi irodalmi életet meg kell tisztítani azoktól, akik 1989 előtt különböző kompromisszumokat kötöttek a hatalommal. Itt korábban ″udvari költészet″ folyt, az írók zöme behódolt a diktatúrának. Erről kérdezte az újságíró Cs. Gyímesi Évát. A tanárnő Szilágyi Domokos életművét hozta fel. Szilágyi Domokosnak vannak jócskán olyan fiatalkori versei, amelyekben hitet tett a párt és a közös haza mellett. Ugyanakkor Szilágyi Domokos családi életéről tudjuk, hogy az meglehetősen zilált volt. Cs. Gyímesinek óriási gondot okozott, hogy a költőnek szentelt könyvében mit csináljon a költő életével és moráljával. ″Az erkölcsösség, a morál az gyakran messze támolyog, csetlik-botlik attól az eszményrendszertől, amelyet az ember legmélyebb lelkében vall.″ - állapította meg. Cs. Gyímesi magyarázgatta: Szilágyi Domokost könnyen megszédítette az ″emberközpontú baloldali világkép, amelyben Istennek alig volt helye. De nem volt helye a jobboldaliságnak sem.″ Cs. Gyímesi szerint az erdélyi magyar kultúrában ″már a hetvenes évek végén megkezdődött egy öntisztulási folyamat. Egyes baloldali elkötelezettségű személyiségek már a nyolcvanas években szembenéztek önmagukkal.″ Cs. Gyímesi bátornak tartja mindazokat, akik az önvizsgálat útjára léptek. Ugyanakkor voltak mindvégig kitartó baloldali személyiségek is. Cs. Gyímesi Balogh Edgár példáját hozta fel, aki nem volt hajlandó 1983-ban az üldözött Tóth Károly érdekében kiállni, mondván: ″Én nem szövetkezem a szocializmus ellenségeivel!″ Ezt később Balogh Edgár letagadta. Balogh Edgár azok közé tartozik, akik kritika és önkritika nélkül mindvégig kitartottak. A fordulat után rögtön felvette a kapcsolatot az egyházakkal, és kompenzálni igyekezett. Tibori újra megkérdezte: hol van a határ a különböző fajta kompromisszumok között? Cs. Gyímesi kifejtette: Megengedhetetlennek a szerepnek azt a változatát tartom, amikor a hatalomközvetítő eszköz-emberré válik.″ Cs. Gyímesi felmenti azt az embert, aki szenved a közvetítő szerepben. Az, aki kiszolgál hatalmi pozícióból egy többé-kevésbé transzcendens hatalmat, annak a felelőssége viszont óriási. ″Én Gaál Gábort nem tudom felmenteni. Hajlok arra, hogy ne is tartsam értelmiséginek.″ ″Az irodalomtörténetet nemcsak azért kell művelni, hogy felmutassuk a haladó hagyományokat, ahogyan az ötvenes években nevezték, vagy nemzeti hagyományokat, ahogyan most nevezzük, hanem hogy a hagyományokkal élő viszonyba kerüljön az ember.″ ″Az önreflexió és a kritika hiánya speciálisan a kisebbségi létből eredő torzulása a kultúrának. Ezt szomorúan szemlélem a két világháború között is, és a mai kritikai életben is, hogy irodalmunk szakralizált értékeinek az értelmezése, a vele való élő kapcsolat, az úgyszólván nem létezik. Ez most kezd talán alakulni. De nálunk vannak szent tehenek, és a szent teheneket nem szabad fogdosni, azokat a vitrinbe kell tenni.″ ″Az 1989 előtt született műveket irodalomcentrikus, rendkívül érdeklődő, a magyar szóra és az igazságra szomjazó közeg éltette, az olvasó. Mára megszűnt az olvasás és így a könyv rangja, és az írók némi szerepvesztéssel küszködhetnek. Legalábbis abból ítélve, hogy az irodalmi életünk, úgy tűnik, hogy pang. Ám ha közelebb vagyunk a fiatalokhoz, nagyon sok biztató jelet tapasztalhatunk.″ Cs. Gyímesi említett néhány fiatalt, Orbán János Dénestől László Noémiig, Farkas Wellmann Endréig. Sokan vannak figyelemre méltó alkotók, Cs. Gyímesi Visky András és Selyem Zsuzsát említette, továbbá Jánk Károlyt, Balássy Csabát, Vida Gábort és Vermesser Leventét. Ezek a fiatalok nem ismerik a gettót, a regionális bezártságot, a helyi értékeket. - Cs. Gyímesi kiállt Sütő András egyes drámái mellett, hangsúlyozva értéküket. Hangoztatta továbbá, hogy ″a kisebbségi kultúra múltjának egészével szembe kell néznünk.″ /Tibori Szabó Zoltán: A szent teheneket nem szabad fogdosni. Beszélgetés dr. Cs. Gyimesi Éva irodalomtudóssal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./2001. április 13.
Hargita Megye Önkormányzata a gyergyószárhegyi Kulturális Központtal és a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztőségével máj. 10-12. között Irodalom az utódállamokban címmel rendezi meg az erdélyi magyar írók találkozóját. A találkozót a hargitafürdői Ózon Szállóban rendezik meg. Tavaly Gyergyószentmiklóson 32 erdélyi és Erdélyből elszármazott, de ide kötődő író és irodalmár A romániai/erdélyi magyar irodalom 1980-2000 között és tovább... címmel tanácskozott. "Az eltelt húsz esztendő óta irodalmunk helyzetében alapvető változások következtek be - fogalmazták meg közös nyilatkozatukban a tavalyi találkozó résztvevői -; a mai világban más - és másképpen nehéz - helyzetbe került a kultúra, változott az irodalomban az értékrend, átalakult az írók egymáshoz és az irodalom intézményeihez való viszonya. Súlyos gondokat okoz az irodalom és az azt hordozó könyv sorsát meghatározó anyagi feltételek hiánya vagy esetlegessége, megváltoztak az olvasók szokásai, átalakultak a velük való kommunikáció formái." A megjelentek elhatározták, hogy a tábort rendszeresítik. A májusi írótáborban a mai magyar irodalom és a határokon kívüli magyar irodalomrészek kapcsolatának/viszonyának kérdését kívánják megvitatni felkért előadók vitaindítói alapján, minél bővebb részvétellel. A tábor anyagi hátterének előteremtését nyolcvan százalékban az Alkotóközpontnak a magyarországi Nemzeti Kulturális Alapnál való sikeres pályázata biztosítja. A programmenedzseri teendőkkel Fekete Vincét, a Székelyföld és a Helikon laptestében megjelenő Serény Múmiák szerkesztőjét bízták meg. A találkozó vitaprogramjait Egyed Emese, Egyed Péter, Gál Éva Emese, Gergely Edit, Kinde Annamária, László Noémi, Máthé Adél vezetik. /Irodalom az utódállamokban. Írótalálkozó Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./ 2003. november 12.
Nov. 10-én Kolozsváron, a Bretter Kör találkozóján Varga Melinda költő mutatkozott be. A vitaindítót László Noémi tartotta. Elhangzott az is. Hogy Varga Melinda verseiben talán túl sok a homályos fordulat, érthetetlen szókapcsolat - éppen, mert a szövegek mondandójához az olvasónak kevés köze van. Az est végkicsengése az volt, hogy Varga Melinda ígéretes tehetség. A gyergyószentmiklósi költőnő, jelenleg bölcsészhallgató bevallása szerint pillanatnyi hangulatokat, impressziókat önt szavakba, képekbe. /F. I.: "Mivel eszik a női lírát?". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2004. március 31.
László Noémi Százegy című legújabb verseskötet mutatták be márc. 29-én Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján. A könyv az utóbbi öt év vers-termését tartalmazza. /F. I.: Százegy vers. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2004. április 22.
Fekete Vince új verseskönyve, a Lesz maga juszt isa /Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2004/ alcíme szerint paródiákat, szatírákat, állatmeséket tartalmaz. Fekete Vince új kötetében egyrészt nemzedéktársait – főként Sántha Attilát, Orbán János Dénest és László Noémit – parodizálja. /Bogdán László: Az erde(ly)i család panoptikuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr.2004. december 20.
Dec. 18-án gálaesten az Erdélyi Magyar Írók Ligája kiosztotta idei díjait. Irodalomtudományi díj: Boka László, Irodalmi Jelen Prózadíja: Lőrincz György, Irodalmi Jelen Költészeti díja: László Noémi, Méhes György Debütdíj: Magyari Ágnes, Méhes György Nagydíj: Fekete Vince, Szindbád díj: Anamaria Pop, Misztótfalusi Kis Miklós életműdíj: Lászlóffy Csaba, valamint életműdíj: Kányádi Sándor. /E-MIL díjak 2004. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2005. március 7.
Március 5-én tartotta közgyűlését a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Írók Ligája. Sántha Attila volt elnök és ügyvezető kifejtette lemondásának fő okait. A december 5-i sikertelen népszavazás után – mellyel kapcsolatban az E-MIL is állást foglalt – nehezére esne magyarországi támogatókat keresni, ugyanakkor költői pályáját is megzavarta a háromévi papírmunka. Demeter Attila sóhivatalnak nevezte az E-MIL-t, majd kilépését közölve távozott. Többen egyetértettek vele abban, hogy az érdekvédelem lenne a legfontosabb célja a testületnek. A testület végül megszavazta az öttagú választmányt: Sántha Attila, Márkus Barbarossa János, Fekete Vince, László Noémi és Karácsonyi Zsolt személyében. A választmány tagjai Márkus Barbarossa Jánost választották meg elnöknek, aki Király Zoltánt nevezte ki ügyvezető igazgatónak. Az E-MIL új, Bécsben élő elnöke szerint fontos lenne Magyarországon is bejegyzett szervezetként működtetni a testületet, így valamennyi tevékenységet – az írótáborokat, felolvasó-körutakat, a díjátadásokat – sikeresebben lehetne finanszírozni. /(Rostás-Péter Emese): Márkus Barbarossa János az új E-MIL-elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./2005. április 14.
A József Attila-jubileum jegyében rendezte meg műsorát Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Bevezetőként László Noémi olvasta fel József Attila és a panoptikum című fantázia-írását. A továbbiakban Balázs Imre József, Egyed Emese, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, László Noémi, Lászlóffy Csaba, Molnos Lajos, Sántha Attila és Szántai János olvasott fel verseiből. /Ö. I. B.: Ünnepelt a költészet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2005. május 13.
Csíkszeredában május 12-én kezdődtek az első ízben megrendezett Pünkösdi Könyvnapok. Erdélyi könyvkiadók voltak jelen, kezdve a Polistól az Erdélyi Híradóig (Kolozsvár), a Mentoron (Marosvásárhely), Nyugati Jelenen (Arad) keresztül el egészen a Pallas Akadémiáig, a Corvina Könyvesházig, a Hargita Kiadóhivatalig (Csíkszereda), a Kriterionig. A megnyitón György Attila író, a Hargita Kiadó szerkesztője elmondta, hosszú távú folyamat kezdete ez a rendezvénysorozat. Az olvasók neves erdélyi szerzőkkel találkozhatnak, többek között Bogdán László, Böszörményi Zoltán, Egyed Péter, György Attila, Farkas Árpád, Fekete Vince, Ferenczes István, Fodor Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Orbán János Dénes és Visky András lesz jelen. /Barabás Blanka: Első Pünkösdi Könyvnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./2005. október 22.
Október 21-én Csíkszeredán nyolcadik alkalommal került sor a Székelyföld kulturális folyóirat nívódíjainak ünnepélyes kiosztására. Ferenczes István költő, a folyóirat főszerkesztője üdvözölte a jelenlévőket, köztük a magyarországi testvérfolyóiratok szerkesztőit, majd a 100. számához közeledő folyóirat (januári szám) kapcsán arról beszélt, hogy a Hargita Megyei Önkormányzat támogatása nélkül aligha lehetne intézményteremtésről beszélni. Az idei díjazottak: László Noémi, Demeter M. Attila, Láng Gusztáv és Buda Ferenc. A fiatal költőnő laudációját György Attila; Demeter M. Attila és Láng Gusztáv laudációit Lövétei Lázár László írta (felolvasta Molnár Vilmos), aki éppenséggel a Déry Tibor-díj átvétele okán nem lehetett jelen. A Székely Bicskarend második alkalommal került kiosztásra. A Buda Ferenc költőnek ítélt díj szimbolikájáról Fekete Vince beszélt (hűséges társ, jó barát, otthonteremtő szerszám, használati eszköz stb.). /Székelyföld-díjak – nyolcadszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./2006. január 5.
Ünnepel a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat, ugyanis a januári a századi számuk. Azok a szerzők kaptak ebben helyet, akik a 2005-ös év Székelyföld-díjasai lettek, illetve akik 1998-tól eddig ebben a díjban részesültek, így Bella István, Bogdán László, Demeter M. Attila, Ferenczes István, Kovács András Ferenc, László Noémi, Lőrincz György, Nagy Koppány Zsolt, Zsigmond Andrea stb. A Literata Hungarica rovatban Láng Gusztáv Tamási Áron novellái és a népköltészet találkozását kutatja. Az Academica Transsylvanica rovatban többek között Elek Tiborral találkozhat az olvasó, az Irattárban az 1944-es szárazajtai mészárláshoz adalékokat, emlékezést Visky Árpádról, a Kelet Népében a D. Martinas hírhedt könyvéhez kapcsolódó erőltetett román-csángó kontinuitásról szóló írások szerepelnek. Az Ujjlenyomat az erdélyi 56-os eseményeket eleveníti fel. /(bb): Székelyföld – századik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./2006. január 13.
Nemrég volt az első Előretolt Helyőrség-nemzedék indulásának tízéves évfordulója. – Nem könnyű az elmúlt évek fényében beszélni az 1989 utáni időszakról, emlékezett László Noémi kolozsvári költő, műfordító. Akkor új irodalmi lapok indultak, új könyvkiadók alakultak Erdélyben, és különböző irodalmi körök, csoportosulások születtek. Manapság már nem tapasztalható ilyen intenzitású lelkesedés. László Noéminak eddig négy verseskötete jelent meg. Legutóbbi kötetének címe Százegy. Azért ez a címe, mert 101 vers van benne. Budapesten, az ELTE-n töltött három év, az angol irodalommal való közelség jelentős mértékben befolyásolta László Noémi irodalomról való gondolkodását. Műfordítóként is aktív, ezenkívül tolmácskodik is. László Noémi /sz. Kolozsvár, 1973/ 1996-ban végzett a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán. Jelenleg Kolozsváron él. Verseskötetei: Nonó (1995), Az ébredés előterében (1996), Esés után (2002), Százegy (2004). /Kiss Judit: „A költészet nem lehet termelőerő” Beszélgetés László Noémi kolozsvári költővel, műfordítóval. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./2006. április 10.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett az Egységes magyar irodalom. Realitás vagy utópia? című előadás-sorozatot április 8–9-én rendezték meg Kolozsváron. Mindvégig megválaszolatlan maradt: lehet-e egységes, jó-e az, ha egységes a magyar irodalom, jó-e az, ha utópia? Az előadók magyarországi és erdélyi irodalomtörténészek, kritikusok voltak. Kérdésként merült fel az is, hogy hová sorolhatjuk a csángó népi költőket? A végkicsengés az volt, hogy nem beszélhetünk egységességről, nincs és nem volt irodalmi egység. Különvált, de összeforrt irodalomról beszélhetünk, egységesség helyett egyetemes magyar irodalomról, amelyben helyet kap a nyugati irodalom is. /Vetési Júlia: Egységes-e a magyar irodalom? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Kolozsváron megtartotta évi közgyűlését az E-MIL, az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Márkus Barbarossa János elnök beszámolóját követően az eddigi vezetőség lemondott, majd új vezetőséget választottak. Az E-MIL új elnöke Orbán János Dénes, választmányi tagok Böszörményi Zoltán, Király Zoltán, László Noémi, Márkus Barbarossa János, intendáns György Attila. /Új vezetőséget választott az E-MIL. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./2006. június 2.
Írói vendégoldalakat épít adatbankjához a Transindex.ro portál, a sort Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, drámaíró honlapja nyitotta. Az Adatbank.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex akadémiai projektje, melyben eddig 35 irodalmár és társadalomtudós vendégoldalát indította el. Bányai Éva és Balázs Imre József irodalmárok választották ki a kiemelkedően jelentős irodalmi szerzőket, akik életműve digitalizáltsága nem megfelelő. Eszerint a következő hónapokban Balla Zsófia, Bogdán László, Csiki László, Demény Péter, Farkas Árpád, Kelemen Hunor, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor adatbanki vendégoldalait teszik közzé. Az írói vendégoldalakat követően a kiemelkedő természettudósok és filmesek vendégoldalainak elindítását tervezik. Az Adatbank.ro szakmai irányítója Bárdi Nándor budapesti jelenkortörténész. A vendégoldalak mellett az Adatbank.ro bibliográfiákat, tanulmányköteteket, folyóiratokat, helységnévtárakat, katasztereket, könyvtárkatalógusokat, térképtárakat és egyéb kutatóknak szánt segédeszközöket tartalmaz. /Íróvendégek a Transindex-”bankban”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2006. július 1.
Többéves hagyománya immár az Árkosi Művelődési Központnak az irodalmi fordítótábor, mely a héten zajlott. A fordítótáborban öt-öt román és magyar költő-író vesz részt, az együttlét során egymás műveit ültetik át anyanyelvükre, az eredeti és a fordított alkotásokból kötet készül. Az idei táborban Fekete Vince, Bogdán László, Lövétei Lázár László, Sántha Attila és László Noémi, illetve Caius Dobrescu, Alexandru Musina, Doina Ioanid, Romulus Bucur és Razvan Tupa vett részt. Fekete Vince felvetette a kortárs román irodalmat bemutató antológia elkészítésének tervét. /(vop): Kortárs román irodalom magyarul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./